Janus Pannonius: Szilviáról (De Silvia Magyar nyelven)

Ex te concipio, meretrix mihi, Silvia, dicis,

   Silvia, non magis hoc dicere, crede, potes;

Quam si per spinas incedens, Silvia, densas,

   Dixeris: ista meum, laesit iniqua, pedem.

Azt mondod, gyereked van tőlem s jársz a nyakamra.

   Szilvia, furcsa e vád s jogtalan is, kicsikém.

Mert ha te dús tövisek közt jársz, mondd, így keseregsz-e:

   Vérzik a lábam s jaj, épp ez a tüske hibás!