Bor, Matej: Átkelt a vándor az atomkoron III (Šel je popotnik skozi atomski vek 3 Magyar nyelven)
Šel je popotnik skozi atomski vek 3 (Szlovén)3
Šel je popotnik skozi atomski vek in je na tržnicah, kjer prodajajo vse, tudi marelice in šmarnice zgodaj pomladi, prodajal svoje srce. In ko ga je razprodal, je rekel: Kaj sedaj? Vprašal je kanarčka: Ali naj kupim tebe? - Kaj boš z menoj zdaj, ko nimaš srca? Vprašal je psa: Ali naj kupim tebe? - Pretepal bi me zdaj, ko nimaš srca? Vprašal je zvezdo: Ali naj kupim tebe? - Kam me boš spravil zdaj, ko nimaš srca? In nazadnje je sklenil, da si pozida hišico tam na obronkih atomskega veka. In tako je tudi storil. In ko so ljudje hodili mimo in vpraševali: Kdo živi v tej hišici, da nikoli ne odpre ne oken ne vrat? je rekla hišica: Človek, ki se je skril vame, ker ga je sram, da je prodal svoje srce. - Gotovo ga je prodal slabo, so dejali in pognali svoje limuzine naprej skozi atomski vek.
|
Átkelt a vándor az atomkoron III (Magyar)III
Átkelt a vándor az atomkoron, s a vásárcsarnokban, ahol minden kapható, még kajszibarack és gyöngyvirág is, kora tavasszal, áruba bocsátotta a szívét. És amikor teljesen eladta, így szólott: S most mit tegyek? Megkérdezte a kanárimadarat: Vegyelek meg téged? - Mihez kezdesz velem, most, hogy szíved nincsen? Megkérdezte a kutyát: Vegyelek meg téged? - Hiszen elvernél, most, hogy nincs szíved. Megkérdezte a csillagot: Vegyelek meg téged? - Hová teszel engem most, hogy nincs szíved? Végül úgy határozott, hogy kicsiny hajlékot épít magának, ott, az atomkorszak peremén. És így is cselekedett. És mikor az emberek arra mentek és kérdezősködtek: Ki él ebben a kis hajlékban, hogy sohase nyit sem ablakot sem ajtót? a kicsiny ház igy szólt: - Egy ember, aki elbújt bennem, mert szégyelli, hogy eladta a szívét. - Biztos, hogy rossz boltot csinált, mondották és elindították fényűző kocsijukat tovább, az atomkoron át.
|