Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Vasić Donojan, Marija: Kenguruélet (Kengurživot Magyar nyelven)

Vasić Donojan, Marija portréja
Fehér Illés portréja

Vissza a fordító lapjára

Kengurživot (Szerb)

skok sa prozora u oblake trčim

da uhvatim autobus

rumene

pruge

kosmičkih pomeranja nosim

u sebi Skok

sa prozora u oblake volim

da meditiram u autobusu

reke su svetilišta jeze kojima se nerado poklanjaju

lažni dijamanti Skok

sa drveta na zemlju trčimo

livadama širokim koje krvare izborano i

skoro slepo hteo bih

ali ne može ne ide ovo su

 

turobne tamne nedelje kada priroda

u svojoj

jalovosti dostiže ljudsku glupost godina

zaranja u noć a srce zaranja

dublje od noći

do nekog praznog vetrovitog prostora

bez sunca zvezda ili meseca

samo sa čudnom svetlošću kao od misli

što prede tamnu vatru u

kovitlacu oko sebe

dok se u hladoći ne razbukti i čovek

bude svestan ničega

što poznaje rudnika kreveta samoća utvarâ

            sakrij to daleko negde

izvan svesti samo hoću li tako pobediti

smrt Skok

jači slabiji

kraći duži

sa drveta na zemlju

oblaci ostaju u autobusu

bacam ih u smeće kao iznošeno odelo bez

straha da nove neću pronaći Skok

sa zemlje na mesec

kalendar je jedna ogromna prazna soba

po kojoj luta strela čeznuća

dolazeći do konačnog broja tačke

su udarane da bi se stalo Skok

iz mogućeg

u nemoguće postojiš li lepa

moja ptico što letiš nad snegom

da li ti stvarno letiš

ili ja

zamišljam to



FeltöltőFehér Illés
KiadóKnjiževna omladina Srbije Beograd
Az idézet forrásaNevine godine
Könyvoldal (tól–ig)16. strana
Megjelenés ideje

Kenguruélet (Magyar)

ugrás az ablakból a fellegekbe rohanok

hogy elérjem az autóbuszt

a kozmikus

mozgások

rózsaszín változásait hordozom

Ugrás

az ablakból a fellegekbe szeretek

az autóbuszban elmélkedni

a folyók a borzalmak szentélyei melyeknek

hamis gyémántokat nem szívesen ajándékoznak Ugrás

a fáról a földre széles mezőkön

vágtatunk felcserepesedetten majdnem

vakon véreznek szeretnék

de nem lehet nem megy keserves

 

sivár hetek ezek a természet

önnön meddőségével

elér az emberi butaság szintjére az év

az éjbe sűllyed és a szív

az éjtől is mélyebbre

holmi üres szeles térbe

ahol nincs nap se csillag se hold

csak a fucsa fény talán a gondolattól

mely sötét tüzet éleszt

a forgószélben

míg a ridegségben fel nem robban maga az ember is

rádöbbenek a semmire

mely ismeri az ágy magányos tárnáit

            tüntesd el a messzeségbe

túl a tudat határán legyőzhetem-e

a halált Ugrás

erősebb gyengébb

hosszabb rövidebb

a fáról a földre

a felhők az autóbuszban maradnak

rongyos ruhaként dobom őket a szemétre nem

félek hogy újat nem lelek Ugrás

a földről a holdra

a naptár hatalmas üres terem

ahol a vágy nyila bolyong

míg a végső ponthoz érve

ősszezúzva meg nem áll Ugrás

a lehetségesből

a lehetetlenbe létezel-e gyönyörű

madaram ki a hó felett suhansz

te tényleg suhansz

vagy csak

a képzeletem



FeltöltőFehér Illés
Az idézet forrásahttp://feherilles.blogspot.com

minimap