Hikmet, Nâzım: Mint a skorpió, testvér (Akrep gibisin kardeşim Magyar nyelven)

Akrep gibisin kardeşim,
korkak bir karanlık içindesin akrep gibi.
Serçe gibisin kardeşim,
serçenin telaşı içindesin.
Midye gibisin kardeşim,
midye gibi kapalı, rahat.
Ve sönmüş bir yanardağ ağzı gibi korkunçsun, kardeşim.
Bir değil,
beş değil,
yüz milyonlarlasın maalesef.
Koyun gibisin kardeşim,
gocuklu celep kaldırınca sopasını
sürüye katılıverirsin hemen
ve âdeta mağrur, koşarsın salhaneye.
Dünyanın en tuhaf mahlukusun yani,
hani şu derya içre olup
deryayı bilmiyen balıktan da tuhaf.
Ve bu dünyada, bu zulüm
senin sayende.
Ve açsak, yorgunsak, alkan içindeysek eğer
ve hâlâ şarabımızı vermek için üzüm gibi eziliyorsak
kabahat senin,
- demeğe de dilim varmıyor ama -
kabahatın çoğu senin, canım kardeşim!

Mint a skorpió, testvér,
olyan vagy mint a skorpió félelmetes éjjel.
Mint a veréb, testvér,
olyan vagy mint a veréb apró gondjaival.
Mint a kagyló, testvér,
olyan vagy mint a kagyló csukott és nesztelen.
Félelmet keltesz, testvér, mint kihűlt vulkán krátere.
Te nem csak egy lény vagy, sajnos!
nem öt,
te milliónyi vagy.
Te birkákra ütsz, testvér, amikor a gyapjúddal bélelt
gúnyát hordó juhász felemeli a pásztorbotot
és te tüstént belekeveredsz a nyájba,
szinte büszkén futva a vágóhíd felé.
Ezért vagy hát különös teremtmény,
még a halnál is furcsább, mely
a tengerben él és a tengert mégsem ismeri.
És ha annyi zsarnokság van a földön,
akkor miattad van, testvér.
Ha a koplalástól elcsigázva, csont és bőrré fogytunk,
borerjesztő sajtolt szőlőszem gyanánt -
nem állíthatom, hogy a vétség kizárólag
téged terhel,
viszont, testvér, javarészt!