The page of Örkény István, Hungarian Reception
Reception
[Hungarian]
Örkény-idézetek"... csak azt tudom hajtogatni, igaz, néha józan érvek nélkül, hogy az emberiség nem menthetetlen, amíg egy ember a másiknak megmentője lehet."
"... nagyon óvatos vagyok annak megfogalmazásában, hogy egy ember jó-e vagy rossz? Mert láttam, hogy minden a helyzeten múlik, ami belőlünk a jót vagy a rosszat kiugrasztja."
"… ami tömegnek látszik, az sorsokat rejt magában, a legszürkébb, legszűkszavúbb ember is emlékeket, vágyakat, indulatokat, szenvedélyeket hordoz."
"… valamit fél óra alatt meg tudok csinálni, és az a valami megváltoztathatja a világot, ha csak mikroszkopikus méretben is. Ez az öröm, s az, hogy ezután rögtön újra nekiállok egy másikat kidönteni, ez a borzalom. Ez a kettő együtt valamit adott az én életembe, ami addig nem volt."
"…zavarja-e egy liba nyugalmát, hogy tíz perc múlva levágják, felnégyelik, ropogósra sütik? Ha erre gondolok –– és nem ordítok éppen –, jókat nevetek magamban!"
"Magyarország, rögeszme (orv.: „fixa idea”). Tízmillió lakosa van. Újabb hírek szerint gyógyítható, bár úgy sokat veszít a bájából."
"Erkölcsi világkép, tömegsport. Mint a futballt, huszonketten játsszák. A nézők (néha tízezrek is), akikre a szabályok nem kötelezők, a játékosokat buzdítják."
"Az ember élősdi lény; szimbiózisban él a sült krumplival, a pirított borjúmájjal meg a hónapos retekkel. Az ember sajnos olyan, mint a fagyöngy: életének mindig egy idegen élet az ára..."
"Az iskolának az a feladata, hogy a kérdezést természetes és leküzdhetetlen szokásunkká tegye."
"... a jó tanár hatása nem szakmai természetű, hanem az ifjúkori magatartás fejlődését befolyásolja. Másként kifejezve: egy jó angoltanár is nevelhet matematikai zseniket és viszont ..."
"Nekünk, emlősöknek nem mellékes kérdés, hogy mi daráljuk-e a húst, vagy bennünket darálnak-e meg."
"... ami szenved, az nem lehet szép."
"Aki valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást. Ha így sem érti, akkor a novellában a hiba."
"... aki javítani akar az emberiség sorsán, annak vállalnia kell némi kockázatot."
"Hiába sikerül egy vitás kérdést tisztázni, máris ott a következő talány."
"Az ember nem annyi, amennyi, hanem annyi, amennyi tőle kitelik."
"A gyávaság forrása, hogy az emberek nem tudják elképzelni a rossznál a mégrosszabbat."
"Sokszor tűnődtem: vajon meddig remél az ember? Most már tudom: az utolsó pillanatig."