Orten, Jiří: Sajnálat (Lítost in Hungarian)

Nesmírně suché jsou dnes rty mé
a je mi líto tmy pro kterou nevidíme
(tak hezká lítost to je
jako když dívka která dříme
neví koho si ve snu zamiluje
a vzdychá tiše jako by se usmívala)

A je mi líto radosti že lhala
(to ale chvěji se a lehýnce mne mrazí
mladá a svěží zima
úzkost jež započíná
už dávno předtím v srdcích mladých matek)

Ach je mi líto nenarozeňátek
že nepoznala smutek narození
že zklamání a zradu neviděla
že neklopýtla na veliké zemi
a do nebe se vznesla bez anděla

Nesmírně suché jsou dnes rty mé
a je mi líto tmy pro kterou nevidíme

Végtelen száraz máma ajkam
s bánom a sötétet vakságunk amiatt van
(ez oly szép bánkódás neked
mint lány ha szunnyad öntudatlan
s nem tudja hogy álmában kit szeret
halkan lélegzik s mintha mosolyogna)

Sajnálom az örömet mert az hazudott ma
(de ettől reszketek s egy kissé fázom
fiatal friss hideg ez éppen
szorongások mik ifjú kismamák szivében
már jóval idő előtt ott remegnek)

És sajnálom a megnemszületettet
mert sosem esett születésletargiába
mert csalódás és cserbenhagyás elkerülte
mert a nagy földön nem botlott meg soha lába
mert mennybe ment de nem angyalszárnyon repülve

Végtelen száraz máma ajkam
s bánom a sötétet vakságunk amiatt van