Drachmann, Holger: Tavaszi dal (Se, det summer af sol over engen in Hungarian)

Se, det summer af sol over engen
honningbien vil fylde sin kurv
og der pusles ved bordet og senge
af den fattigste sisken og spurv
og der jubles hele dagen,
men mod kvælden bli´r alting så tyst
våren synger sin sang, det er sagen
og mit hjerte bli'r voks i mit bryst.
 
Der er sølvklang i majbækkens vove -
gyldent skær gennem aftenen lang,
hver en grøft bliver blomstrende skove
langs den kornrige, bølgende vang.
Disse bølger, oh, de stiger
med min sjæl over solskyens rand,-
rundt i verden er dejlige riger, -
ingen vår som en maj i vort land!

Ahol a virágok napsugarat isznak,
méhviasz a kaptárt megtöltötte már,
puha fészek-ágyban csipogó fiókát
szorgosan eteti dalosmadár.
Vidám hálaének tölti be a léget
amíg a szürkület elnyeli a neszt,
a tavasz ősi dicshimnuszát zengi
s szívem a mellemben ujjongani kezd.
 
Patakok örvénye ezüsthangot hordoz
az estét arany fátyol fedi be,
az árokban vadvirágok nőnek
zsenge kalászt ringat kikelet szele.
Ó mily andalítón lengedez a búza,
ha a nap felé kell hajlongania, -
sok nagy ország díszét kínálja a földgömb
de olyan tavaszt egyik sem, mint Dánia.