Benn, Gottfried: Teils-teils
Teils-teils (German)In meinem Elternhaus hingen keine Gainsboroughs wurde auch kein Chopin gespielt ganz amusisches Gedankenleben mein Vater war einmal im Theater gewesen Anfang des Jahrhunderts Wildenbruchs »Haubenlerche« davon zehrten wir das war alles.
Nun längst zu Ende graue Herzen, graue Haare der Garten in polnischem Besitz die Gräber teils-teils aber alle slawisch, Oder-Neiße-Linie für Sarginhalte ohne Belang die Kinder denken an sie die Gatten auch noch eine Weile teils-teils bis sie weitermüssen Sela, Psalmenende.
Heute noch in einer Großstadtnacht Caféterasse Sommersterne, vom Nebentisch Hotelqualitäten in Frankfurt Vergleiche, die Damen unbefriedigt wenn ihre Sehnsucht Gewicht hätte wöge jede drei Zentner.
Aber ein Fluidum! Heiße Nacht à la Reiseprospekt und die Ladies treten aus ihren Bildern: unwahrscheinliche Beauties langbeinig, hoher Wasserfall über ihre Hingabe kann man sich gar nicht erlauben nachzudenken.
Ehepaare fallen demgegenüber ab, kommen nicht an, Bälle gehn ins Netz, er raucht, sie dreht ihre Ringe, überhaupt nachdenkenswert Verhältnis von Ehe und Mannesschaffen Lähmung oder Hochtrieb.
Fragen, Fragen! Erinnerungen in einer Sommernacht hingeblinzelt, hingestrichen, in meinem Elternhaus hingen keine Gainsboroughs nun alles abgesunken teils-teils das Ganze Sela, Psalmenende.
|
Is-is (Hungarian)Nálunk a szülői házban nem lógtak Gainsborough-k Chopint sem játszott senki merőben múzsaiatlan gondolati lét apám volt ugyan színházban egyszer a század elején Wildenbruch, „Búbospacsirta” ennek morzsáin éltünk ez volt minden.
De rég vége már szürke szív, szürke haj a kert lengyel tulajdonban a sírok is – is de mind szláv, Odera-Neisse-vonal a koporsók tartalmára nézvést teljesen mellékes a gyermekek gondolnak rájuk szintúgy a hitvesek még egy ideig is – is mígnem tovább kell állniuk Szela, zsoltár vége.
Egy nagyvárosi éjjelen ma még kávéházterasz nyári csillagok, a szomszéd asztal felől frankfurti szállodaminőségek egy-egy összevetés, a hölgyek kielégületlenek ha vágyaiknak súlya volna nyomna mindegyik vagy százötven kilót.
De micsoda fluidum! Forró éjszaka á la utazási prospektus és a ladyk kilépnek képeikből: bomba nők hosszú combúak, vízesés a magasból odaadásuk mértékére még csak gondolni sem szabad.
A házaspárok viszont kiábrándítóak, nem érnek semmit, labdák vágódnak a hálóba, a férfi dohányzik, a nő a gyűrűket forgatja az ujjain, bizony elgondolkodtató a házasság és a férfiúi alkotóerő viszonya bénultság vagy túlhajtottság.
Kérdések, kérdések! Emlékek egy nyáréjszakán felvillanók, elmosódottak, nálunk a szülői házban nem lógtak Gainsborough-k alámerült már minden is – is az egész Szela, zsoltár vége.
|