Dichterwesen 1. Verzeihlich (German)
Er ist ein Dichter, also eitel. Und, bitte, nehmt es ihm nicht krumm, Zieht er aus seinem Lügenbeutel So allerlei Brimborium.
Juwelen, Gold und stolze Namen, Ein hohes Schloß im Mondenschein Und schöne höchstverliebte Damen, Dies alles nennt der Dichter sein.
Indessen ist ein enges Stübchen Sein ungeheizter Aufenthalt. Er hat kein Geld, er hat kein Liebchen, Und seine Füße werden kalt. Uploaded by | Efraim Israel |
Publisher | Scherz |
Source of the quotation | Kleine Bettlektüre für jeden Wilhelm-Busch-Freund |
Bookpage (from–to) | 15 |
|
Milyen lehet költőnek lenni 1. - Bocsánatos (Hungarian)
Hiú, hisz költő a javából, Hát ne ítéljétek el őt, Ha szép hazugságkosarából Nem hoz ki mást, mint levegőt.
Gyöngy, arany, címek garmadája, Egy fennkölt holdfénypalota, Meg egy sor tarkabarka dáma, Szerinte mindez birtoka.
Eközben szűk padlásszobában, Zord fűtetlenségben lakik, Apátlan-anyátlan-babátlan Lógatja fázós lábait.
Az első strófa alternatív fordítása:
Hiú, hisz költő a javából; Ne ítéljétek el azért, Hogy szép hazugságkosarából Nem hoz ki mást, mint szózavart.
|