Celan, Paul: Facsillag (Ein Holzstern, blau in Hungarian)

Ein Holzstern, blau,

aus kleinen Rauten gebaut. Heute, von

der jüngsten unserer Hände.

Das Wort, während

du Salz aus der Nacht fällst, der Blick

wieder die Windgalle sucht:

- Ein Stern, tu ihn,

tu den Stern in die Nacht.

(- In meine, in

meine.)

Kék facsillag,

apró rombuszokból tákolta össze ma

legfiatalabb kezünk.

A szó, amíg

sót nyersz az éjszakából, a pillantás

újra a széljelet kutatja:

- Egy csillag, helyezd, helyezd

el a csillagot az éjszakában.

(- Az én éjszakámban,

az enyémben.)