Domin, Hilde: Fohász (Bitte in Hungarian)

Wir werden eingetaucht
und mit den Wassern der Sintflut gewaschen
Wir werden durchnässt
bis auf die Herzhaut
 
Der Wunsch nach der Landschaft
diesseits der Tränengrenze
taugt nicht
der Wunsch den Blütenfrühling zu halten
der Wunsch verschont zu bleiben
taugt nicht
 
Es taugt die Bitte
dass bei Sonnenaufgang die Taube
den Zweig vom Ölbaum bringe
dass die Frucht so bunt wie die Blume sei
dass noch die Blätter der Rose am Boden
eine leuchtende Krone bilden
 
und dass wir aus der Flut
dass wir aus der Löwengrube und dem feurigen Ofen
immer versehrter und immer heiler
stets von neuem
zu uns selbst
entlassen werden.  

Bemerítenek bennünket
és özönvízzel megmosnak
átitatnak bennünket
a szívünkig
 
A vágy a táj után
a könnyek határán innen
mit sem ér
a vágy a virágzó tavaszt megtartani
a vágy hogy megőriztessünk 
mit sem ér
 
Csak a fohász ér valamit
hogy napkeltekor a galamb
elhozza az olajfa ágát
hogy a gyümölcs olyan színes legyen, mint a virág
hogy a rózsa szirmai a földön
fénylő koronát alkossanak
 
és hogy az árvízből
az oroszlán barlangjából a tüzes kemencéből
egyre sebzettebben és egyre sértetlenebbül
mindig újra
önmagunkhoz
elbocsáttassunk.