Grünbein, Durs: Biológiai valcer (Biologischer Walzer in Hungarian)

Zwischen Kapstadt und Grönland liegt dieser Wald
Aus Begierden, Begierden die niemand kennt.
Wenn es stimmt, daß wir schwierige Tiere sind
Sind wir schwierige Tiere weil nichts mehr stimmt.
 
Steter Tropfen im Mund war das Wort der Beginn
Des Verzichts, einer langen Flucht in die Zeit.
Nichts erklärt, wie ein trockener Gaumen Vokale,
Wie ein Leck in der Kehle Konsonanten erbricht.
 
Offen bleibt, was ein Ohr im Laborglas sucht,
Eine fleischliche Brosche, gelb in Formaldehyd.
Wann es oben schwimmt, wann es untergeht,
Wie in toten Nerven das Gleichgewicht klingt.
 
Fraglich auch, ob die tausend Drähtchen im Pelz
Des gelehrigen Affen den Heißhunger stillen.
Was es heißt, wenn sich Trauer im Hirnstrom zeigt.
Jeden flüchtigen Blick ein Phantomschmerz lenkt.
 
Zwischen Kapstadt und Grönland liegt dieser Wald
... Ironie, die den Körper ins Dickicht schickt.
Wenn es stimmt, daß wir schwierige Tiere sind
Sind wir schwierige Tiere weil nichts mehr stimmt.

Fokváros és Grönland között van egy erdő
Vágyakból, amelyeket senki sem ismer.
Ha áll az, hogy az ember bonyolult állat,
Bonyolult állatok vagyunk, mert semmi más nem állhat.
 
Örökös csöpögés a szájban, a szó a lemondás
Kezdete volt, hosszú menekülés az időbe.
Semmi sem magyarázza, hogyan tör fel egy száraz szájpadlás
Magánhangzót, mint a torokrés a mássalhangzókat.
 
Nyitva marad, mit keres egy fül a laborüvegcsében,
Egy érzéki brosstű, sárgán a formaldehidben.
Midőn fenn úszik, midőn alászáll,
Mint a halott idegekben az egyensúly csendül.
 
Kérdéses az is, vajon az ezer kicsi drót a tanulékony
Majom bundájába vezetve a farkaséhséget csillapítja-e.
Mit jelent, ha a gyász az agyi elektromosságban mutatkozik.
Ha a futó pillantásokat fantomfájdalom vezérli.
 
Fokváros és Grönland között van egy erdő,
... Irónia, amely a testet a bozótba küldi.
Ha áll az, hogy az ember bonyolult állat,
Bonyolult állatok vagyunk, mert semmi más nem állhat.