Hölderlin, Friedrich: Szüret ideje (Reif sind, in Feuer getaucht in Hungarian)

Reif sind, in Feuer getaucht,

gekochet die Frücht'

und auf der Erde geprüfet,

und ein Gesetz ist,

daß alles hineingeht, Schlangen gleich,

prophetisch träumend

auf den Hügel des Himmels.

Und vieles, wie auf den Schultern

eine Last von Scheitern,

ist zu behalten.

Nämlich unrecht, wie Rosse,

gehn die gefangenen Element'

und alten Gesetze der Erd'.

Und immer ins Ungebundene

geht eine Sehnsucht.

Vorwärts aber und rückwärts

wollen wir nicht sehn.

Uns wiegen lassen,

wie auf schwankem Kahne der See.

Megérett a gyümölcs, tűzbe merülve, főve,

megkóstolták e földön, s az a törvény,

hogy minden befelé nyomuljon, kígyószerűn,

próféta módján, álmot látva

az égi dombokon. És sokat

kell elbírnunk, miként

vállunkon a hajótörés

terhét. De gonoszak

az ösvények. És ez méltánytalan.

Mint paripák vonulnak a fogoly

elemek és a föld

ősi törvényei. S mindörökké

a határtalanba tart a vágy. De túl sokat

kell elbírnunk. S szükséges a hűség.

Mégsem kívánunk előre-hátra

tekinteni. Csak ringatózni, mint

a tenger ingó csónakán.