Heine, Heinrich: Childe Harold (Childe Harold in Hungarian)

Eine starke, schwarze Barke

Segelt trauervoll dahin.

Die vermummten und verstummten

Leichenhüter sitzen drin.

Toter Dichter, stille liegt er,

Mit entblößtem Angesicht;

Seine blauen Augen schauen

Immer noch zum Himmelslicht.

Aus der Tiefe klingt's, als riefe

Eine kranke Nixenbraut,

Und die Wellen, sie zerschellen

An dem Kahn, wie Klagelaut.

Nagy dereglye száll lebegve,

gyászfeketén a vizen.

Arca-rejtő, szót sem ejtő

tetemőrség odabenn.

Holt poéta, ajka néma,

nyugszik szemfödőtlenül;

kék szemével arra néz fel

még, hol napvilág derül.

Zeng a mélység, vőlegényét

hívja egy beteg najád,

és a gyors hab szerteporlad

az uszályon, mint a vád.