Hesse, Hermann: Tovatűnő ifjúság (Jugendflucht in Hungarian)

Der müde Sommer senkt das Haupt

Und schaut sein falbes Bild im See.

Ich wandle müde und bestaubt

Im Schatten der Allee.

Durch Pappeln geht ein zager Wind,

Der Himmel hinter mir ist rot,

Und vor mir Abendängste sind

- Und Dämmerung - und Tod.

Ich wandle müde und bestaubt,

Und hinter mir bleibt zögernd stehn

Die Jugend, neigt das schöne Haupt

Und will nicht fürder mit mir gehn.

A fáradt nyár lehajtja szép fejét,

fakó képe ott úszik a tavon -

fáradtan ballagok, árnyam sötét

fák árnya közt vonszolgatom.

Félénk szél fúj, borzong a nyárfasor,

az ég mögöttem bíbor-lángban áll -

előttem meg lassan ott bandukol

az alkony, a félelem s a halál.

Fáradtan ballagok, árnyam sötét,

s hátam mögött megáll az Ifjuság,

áll tétován, lehajtva szép fejét,

és többé már nem jön velem tovább.