2 Uhr 16 Gedicht (German)
Hin und wieder knistert nachts ein Teufel, als wollte er dich mahnen, umzukehren aus dem Traum. Doch die Ausgänge sind alle besetzt von Panzern. Die Fahnen, auf denen die Geschlechtsteile der Welt verzeichnet sind, wehen auf Halbmast. Einem Gemüsehändler wird ein Denkmal gesetzt, als Zeichen, daß es den Widerspruch an sich nicht gibt. Du bürstest deinen Hut, und überraschenderweise findest du keinen Toten im Schrank. An allen Ecken werden Erinnerungen verteilt, die aufrufen zum Bedauern, doch du weißt, die Verklärung ist kein Beweis. Dann wieder bist du zwischen Holland und Island an einem Faden baumelnd, auf den noble Gesten weisen. Auch Träume haben ihre Lokalpresse, aber kein Heimatgefühl und schon gar nicht Ortsschilder. Vor Begeisterung willst du dich in dein Unglück stürzen, aber du kommst nicht vom Fleck. Und weshalb solltest du umkehren, bloß weil ein armer Teufel mit dieser Grammatik nicht zurechtkommen kann? Uploaded by | Efraim Israel |
Source of the quotation | http://www.lyrikline.org/de |
|
Vers, 2 óra 16 perckor (Hungarian)
Éjszaka olykor motoz egy ördög, mintha figyelmeztetni akarna, hogy ideje visszatérni az álomból. Csakhogy az összes kijáratokat páncélosok őrzik. A zászlók, amiken a világ nemiszervei rajzolvák, félárbocra eresztve. Egy zöldségárusnak emlékművet állítanak, annak jeléül, hogy a magánvaló ellentmondás nem létezik. Keféled a kalapodat, és meglepő módon nem találsz halott embert a szekrényben. Minden sarkon emlékeztetőket osztogatnak, melyek sajnálatra intenek, de te tudod, hogy a megdicsőülés nem bizonyíték. Aztán megint csak Hollandia és Izland között egyensúlyozol egy cérnaszálon, amelyre nemes gesztusok mutatnak. Az álmoknak is megvan a maguk helyi sajtója, de a hazaszeretetet nem ismerik, az útjelzőtáblákról nem is beszélve. Merő lelkesedésből dugádba akarsz dőlni, de nem jutsz előbbre. És miért is kellene visszatérned? Csak azért, mert egy szegény ördög nem tud eligazodni ezen a nyelvtanon?
|