Lenau, Nikolaus: Feledés vágya (Sehnsucht nach Vergessen in Hungarian)

Lethe! brich die Fesseln des Ufers, gieße

Aus der Schattenwelt mir herüber deine

Welle, daß den Wunden der bangen Seel ich

    Trinke Genesung.

Frühling kommt mit Duft und Gesang und Liebe,

Will wie sonst mir sinken ans Herz; doch schlägt ihm

Nicht das Herz entgegen wie sonst. – O Lethe!

    Sende die Welle!

Tépd le partod gúzsait, Léthé! Áraszd

hozzám át hullámod az árnyvilágból,

hadd igyam, mint csillapitót a lelkem

   annyi sebére.

Friss tavasz hoz dalt, zamatot, szerelmet;

mint előbb, szívemre borul; de nem ver

már e szív feléje, mint rég. - Ó, Léthé,

   küldd habod árját!