Meyer, Conrad Ferdinand: Sebzett fa (Der verwundete Baum in Hungarian)
|
|
Der verwundete Baum (German)Sie haben mit dem Beile dich zerschnitten, Die Frevler - hast du viel dabei gelitten? Ich selber habe sorglich dich verbunden Und traue: Junger Baum, du wirst gesunden! Auch ich erlitt zu schier derselben Stunde Von schärferm Messer eine tiefre Wunde. Zu untersuchen komm ich deine täglich, Und meine fühl ich brennen unerträglich. Du saugest gierig ein die Kraft der Erde, Mir ist, als ob auch ich durchrieselt werde! Der frische Saft quillt aus zerschnittner Rinde Heilsam. Mir ist, als ob auch ichs empfinde! Indem ich deine sich erfrischen fühle, Ist mir, als ob sich meine Wunde kühle! Natur beginnt zu wirken und zu weben, Ich traue: Beiden geht es nicht ans Leben! Wie viele, so verwundet, welkten, starben! Wir beide prahlen noch mit unsern Narben!
|
Sebzett fa (Hungarian)Fejszéikkel roncsoltak össze téged, a gonosztévők! — Nagy volt szenvedésed? Én magam kötöztelek be serényen. Fiatal fa, meggyógyulsz majd — reméltem. Veled egyszerre kaptam sebet én is, de mélyebbet, s élesebb volt a kés is. Míg vizsgálom naponta a tiédet, az enyém tüze tűrhetetlen éget. Te szívod a föld erejét sováran, és mintha engem járna át az iram. Gyógyítva dől a kéregből a bő lé, és vele mintha én lennék erőssé! S máig rajtad forrad már a keserű seb, mintha az enyém tüze lenne hűsebb! Éled az élet, elindul a munka: lám csak, nem halunk bele a bajunkba! Ilyen sebbel hány törzs dőlt meg s terült el! Mi mindketten dicsekszünk még hegünkkel.
|
