Egy auftaktbagoly s egy négynegyedes koca
egy oszlop árnyékába' találkoza,
mely alkotójának tudatában állt.
S míg egy hegedűvonónövényke nyiszálta a taktust,
az újdonsült pár rázta a rajtamardt húst,
azaz magát.
Három pici rózsaszínü csülkén
lejtett a négynegyedes sertés kecsesen,
az auftaktbagoly meg féllábra kerülvén
másik fél lábát leste e furcsa bagolylesen.
S árnyék vetődött,
növényhangszerke bőgött
meghökkentő-kellemesen.
De az alkotó agya nem vala vasból,
s tovatűnt az oszlop úgy ahogy jöve;
így párocskánknak is lehűlt a heve,
és füsbe ment (auf)taktusostól.
Még egyet rándul a
növényfidula,
s csak a semmi tátong mint egy falatlan kolostor.