Wer immer du bist (German)
Nicht immer sehe ich dich
mit meinen Augen, ich sehe dich auch
mit deinen Augen, Bild um Bild
kreiselt im Stau vor der Netzhaut.
Der Erklärungen sind so manche
und ähneln einander doch, Schatten,
fließend, über Blätter.
Aber wenn ich das Bild nicht weiß,
dann sehe ich es doch,
mit meinen sogenannten eigenen Augen,
die eben sehen, wie die Wolken
über Gipfeln dort der Alpen
aus Vulkanen aus Schnee hervorgehen.
Unter ihnen warst du daheim –
und bist es wieder.
Du brauchst nun keinen mehr,
der dich mit deinen Augen sieht,
und doch ist nicht umsonst,
was sich daraus ergibt, es ist,
nun eben, wie man sagt, man atmet,
und auf einmal hälst du inne.
Komm in deinem schönen Kleid.
Schau dich um.
Sag mir, wen du siehst.
Wer immer wir sind,
wir sind es nicht immer. | Uploaded by | P. T. |
| Source of the quotation | http://www.lyrikline.org |
|
Bárki vagy is (Hungarian)
Nem mindig a saját szememmel
látlak, a te szemeddel is látlak, képözön
torlódik a recehártya elé.
Oly sok a képleírás,
mégis mind hasonló, árnyak,
mik lapok fölött úsznak.
De ha nem tudok a képről,
akkor is látom
az úgynevezett saját szememmel,
amely most éppen azt látja, hogyan
szállnak ki a felhők
ott az Alpok csúcsai fölött
a hóvulkánokból.
Közöttük otthon voltál –
és megint otthon vagy.
Nincs már szükséged valaki másra,
hogy a te szemeddel lásson tégedet,
és mégsem hiábavaló az,
ami ebből következik, éppen ez az,
amire azt mondják, hogy lélegzünk, lélegzünk,
aztán egyszer csak abbahagyod.
Gyere ide a szép ruhádban.
Nézzél körül.
Mondd meg, kit látsz.
Bárkik vagyunk is,
nem mindig vagyunk azok. |
