This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Kavafis, Konstantinos: Ο Δημάρατος

Portre of Kavafis, Konstantinos

Ο Δημάρατος (Greek)

Το θέμα, ο Χαρακτήρ του Δημαράτου,
που τον επρότεινε ο Πορφύριος, εν συνομιλία,
έτσι το εξέφρασεν ο νέος σοφιστής
(σκοπεύοντας, μετά, ρητορικώς να το αναπτύξει).

«Πρώτα του βασιλέως Δαρείου, κ’ έπειτα
του βασιλέως Ξέρξη ο αυλικός·
και τώρα με τον Ξέρξη και το στράτευμά του,
νά επί τέλους θα δικαιωθεί ο Δημάρατος.

»Μεγάλη αδικία τον έγινε.
Ή τ α ν του Aρίστωνος ο υιός. Aναίσχυντα
εδωροδόκησαν οι εχθροί του το μαντείον.
Και δεν τους έφθασε που τον εστέρησαν την βασιλεία,
αλλ’ όταν πια υπέκυψε, και το απεφάσισε
να ζήσει μ’ εγκαρτέρησιν ως ιδιώτης,
έπρεπ’ εμπρός και στον λαό να τον προσβάλουν,
έπρεπε δημοσία να τον ταπεινώσουν στην γιορτή.

»Όθεν τον Ξέρξη με πολύν ζήλον υπηρετεί.
Με τον μεγάλο Περσικό στρατό,
κι αυτός στην Σπάρτη θα ξαναγυρίσει·
και βασιλεύς σαν πριν, πώς θα τον διώξει
αμέσως, πώς θα τον εξευτελίσει
εκείνον τον ραδιούργον Λεωτυχίδη.

»Κ’ η μέρες του περνούν γεμάτες μέριμνα·
να δίδει συμβουλές στους Πέρσας, να τους εξηγεί
το πώς να κάμουν για να κατακτήσουν την Ελλάδα.

»Πολλές φροντίδες, πολλή σκέψις και για τούτο
είν’ έτσι ανιαρές του Δημαράτου η μέρες·
πολλές φροντίδες, πολλή σκέψις και για τούτο
καμιά στιγμή χαράς δεν έχει ο Δημάρατος·
γιατί χαρά δεν είν’ αυτό που αισθάνεται
(δεν είναι· δεν το παραδέχεται·
πώς να το πει χαρά; εκορυφώθ’ η δυστυχία του)
όταν τα πράγματα τον δείχνουν φανερά
που οι Έλληνες θα βγούνε νικηταί.»



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://www.kavafis.gr

Démaratosz (Hungarian)

„Démaratosz jelleme" volt a téma,
Porphüriosz ajánlotta beszélgetés közben,
és így vázolta föl az ifju szofista
(későbbre halasztván retorikus kidolgozását):

„Először Dárius király udvarában,
azután Xerxész király udvaronca,
most pedig Xerxésszel és hadseregével
igazolódik végre Démaratosz.

Nagy jogtalanság esett rajta.
Arisztón fia volt. Ellenségei
szemérmetlenül megvesztegették a jósdát.
És nem érték be azzal, hogy letették a trónról,
hanem, amikor a harcot már feladta, s úgy határozott,
hogy sorsát elfogadva mint magánember él,
még meg is kellett sérteniök a nép előtt,
még meg is kellett alázniok nyilvánosan az ünnepélyen.

Xerxészt ezért szolgálja buzgón.
A hatalmas perzsa sereggel
Spártába ő is visszatér,
és király lesz, mint azelőtt, és akkor,
de elkergeti rögtön, de megalázza
azt a cselszövő Leotükhidészt.

És szorongásban múlnak napjai:
tanácsot adni a perzsáknak, magyarázni nekik,
mit kell tenniük, hogy meghódítsák Görögországot.

Sok gond, sok gondolat, és ezért
unalommal telve Démaratosz napjai,
sok gond, sok gondolat, és ezért
egy perc örömöt sem ismer Démaratosz;
mert amit érez, nem öröm
(nem az, nem tekintheti annak -
hogyan is nevezhetné örömnek? balsorsa tetőpontra ért),
hiszen az események világosan bizonyítják,
hogy a görögöké lesz a győzelem."

 
Spártai király (i. e. 510-491), Leotükhidész elűzte trónjáról. Démaratosz erre perzsa szolgálatba állt.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationV. I.

minimap