Polydouri, Maria: [Oly régen-régen romba dőlt…] ([Μέσ᾿ στὴν καρδιά μου...] in Hungarian)

Μέσ᾿ στὴν καρδιά μου τὴ βουβή, καιρὸ πιὰ ρημασμένη,
ἐπέρασεν ἡ ἀγάπη σου σὰν ἄνοιξης πνοούλα.
Καὶ τὸ ἀηδονάκι τοῦ καημοῦ στάθη στὴν ἀνθισμένη
χαρά μου καὶ τραγούδησε –λαχτάρα καὶ τρεμούλα.

Γιατί θυμᾶσαι τὸ βουβό, τὸ ρημασμένο κάστρο
ποὺ στὰ συντρίμμια του ἄνθησε μία δάφνη ροδαλή;
Βλέπω στὸ σκυθρωπὸ οὐρανὸ ποὺ ξεπροβάλλει ἕνα ἄστρο.
Ἴσως θὰ μοὔπρεπε καὶ μένα ἕνα στερνὸ φιλί.

Oly régen-régen romba dőlt, kihűlt, csöndes szívembe
mint üde tavaszi fuvallat lopózott szerelmed,
a bánat csalogánya örömömön megpihenve
vágyakkal és remegésekkel teli dalba kezdett.

Mért gondolok most a lerombolt, hallgatag kastélyra,
melynek romjai közt rózsaszín babérfa virágzott?
A homályos égen egy csillag rezeg fel, alélva,
végső-végső csók kell... lehelje rám az örök álmot.