This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Seferis, Giorgos: Ὁ Μαθιὸς Πασχάλης ἀνάμεσα στὰ τριαντάφυλλα

Portre of Seferis, Giorgos

Ὁ Μαθιὸς Πασχάλης ἀνάμεσα στὰ τριαντάφυλλα (Greek)

Καπνίζω χωρὶς νὰ σταματήσω ἀπ᾿ τὸ πρωὶ
ἂν σταματήσω τὰ τριαντάφυλλα θὰ μ᾿ ἀγκαλιάσουν
μ᾿ ἀγκάθια καὶ μὲ ξεφυλλισμένα πέταλα θὰ μὲ πνίξουν
φυτρώνουν στραβὰ ὅλα μὲ τὸ ἴδιο τριανταφυλλὶ
κοιτάζουν περιμένουν νὰ ἰδοῦν κάποιον δὲν περνᾶ κανεὶς
πίσω ἀπ᾿ τὸν καπνὸ τῆς πίπας μου τὰ παρακολουθῶ
πάνω σ᾿ ἕνα κοτσάνι βαριεστισμένο χωρὶς εὐωδιά,
στὴν ἄλλη ζωὴ μία γυναίκα μοῦ ἔλεγε μπορεῖς ν᾿ ἀγγίξεις
αὐτὸ τὸ χέρι
κι εἶναι δικό σου αὐτὸ τὸ τριαντάφυλλο εἶναι δικό σου
μπορεῖς νὰ τὸ πάρεις
τώρα ἢ ἀργότερα, ὅταν θελήσεις.

Κατεβαίνω καπνίζοντας ὁλοένα, τὰ σκαλοπάτια
τὰ τριαντάφυλλα κατεβαίνουν μαζί μου ἐρεθισμένα
κι ἔχουνε κάτι στὸ φέρσιμό τους ἀπ᾿ τὴ φωνὴ
στὴ ρίζα τῆς κραυγῆς ἐκεῖ ποὺ ἀρχίζει
νὰ φωνάζει ὁ ἄνθρωπος: «μάννα» ἢ «βοήθεια»
ἢ τὶς μικρὲς ἄσπρες φωνὲς τοῦ ἔρωτα.

Εἶναι ἕνας μικρὸς κῆπος ὅλο τριανταφυλλιὲς
λίγα τεραγωνικὰ μέτρα ποὺ χαμηλώνουν μαζί μου
καθὼς κατεβαίνω τὰ σκαλοπάτια, χωρὶς οὐρανὸ
κι ἡ θεία της ἔλεγε: «Ἀντιγόνη ξέχασες σήμερα τὴ γυμναστική σου
στὴν ἡλικία σου δὲ φοροῦσα κορσὲ στὴν ἐποχή μου».
Ἡ θεία της ἦταν ἕνα θλιβερὸ κορμὶ μ᾿ ἀνάγλυφες φλέβες
εἶχε πολλὲς ρυτίδες γύρω στ᾿ αὐτιὰ μία ἑτοιμοθάνατη μύτη
ἀλλὰ τὰ λόγια της ἦταν γεμάτα φρόνηση πάντα.
Τὴν εἶδα μία μέρα νὰ ῾γγίζει τὸ στῆθος τῆς Ἀντιγόνης
σὰν τὸ μικρὸ παιδὶ ποὺ κλέβει ἕνα μῆλο.

Τάχα θὰ τὴ συναπαντήσω τὴ γριὰ γυναίκα ἔτσι ποὺ κατεβαίνω;
Μοῦ εἶπε σὰν ἔφυγα: «Ποιὸς ξέρει πότε θὰ ξαναβρεθοῦμε»
κι ἔπειτα διάβασα τὸ θάνατό της σὲ παλιὲς ἐφημερίδες
τὸ γάμο τῆς Ἀντιγόνης καὶ τὸ γάμο τῆς κόρης τῆς Ἀντιγόνης
χωρὶς νὰ τελειώσουν τὰ σκαλοπάτια μήτε ὁ καπνός μου
ποὺ μοῦ δίνει μία γέψη στοιχειωμένου καραβιοῦ
μὲ μιὰ γοργόνα σταυρωμένη τότες ποὺ εἴταν ὄμορφη, πάνω στὸ τιμόνι.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://users.uoa.gr/~nektar/arts

Mathiasz Paszkálisz* a rózsák között (Hungarian)

Nem hagyom abba reggel óta a pipázást:
ha abbahagyom, rám rontanak a rózsák
töviseikkel, szirmaik záporával, megfojtanak.
Nőnek keresztbe-kasul, mindenütt ugyanaz a rózsa,
néznek, lesnek valakit. Senki se jön.
Pipám füstjén át figyelem őket,
ahogy ringanak fáradt, illattalan száron.
A másik életben egy asszony mondta nekem:
megérintheted ezt a kezet,
a tied ez a rózsa, a tied
leszakíthatod
most vagy később, amikor akarod.

Ereszkedem a lépcsőn lefelé pöfékelve szakadatlan.
Velem együtt ereszkednek a rózsák,
kétségbeesetten
és szorongásukba mintha a kiáltás gyökeréig
hatolna egy hang: „anyám" vagy „segítség"
vagy a szerelem kis fehér sikoltásai.

Kisded kert ez itt, tele rózsával,
néhány négyzetméter, velem együtt ereszkedik,
míg én lépdelek lefelé a lépcsőfokokon, mely fölött
nem feszül ég.
Nagynénje azt mondta neki: „Antigoné, elfelejtetted ma
reggel a tornát. Én nem hordtam fűzőt a te korodban."
Nagynénje szomorú teremtés volt, testén kidagadt ércsomók,
de minden, amit mondott, túlcsordult a bölcsességtől.
Láttam egy nap, amint megérintette Antigoné mellét,
mint egy gyerek, aki almát lop.

Megtalálom-e még az öregasszonyt, én, aki így lépdelek lefelé?
Ezt mondta, amikor elmentem: „Ki tudja, látjuk-e még egymást?"
Később régi újságokból olvastam halála hírét,
s hogy férjhez ment Antigoné és hogy férjhez ment
Antigoné lánya is.
És nem fogynak el ezek a lépcsőfokok, s nem fogy el
a dohányom,
ami olyan ízt hagy ajkamon, mint a kísértethajó,     
melynek kormányán, szépsége virágjában, Gorgó függ       
keresztre feszítve.

*Mathias Pascalis - Luigi Pirandello Il fu Mattia Pascal c. híres regényének hőse.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationK. G.

minimap