Browning, Robert: The Lost Mistress

All’s over, then: does truth sound bitter

As one at first believes?

Hark, 'tis the sparrows' good-night twitter

About your cottage eaves!

And the leaf-buds on the vine are woolly,

I noticed that, to-day;

One day more bursts them open fully

--You know the red turns gray.

To-morrow we meet the same then, dearest?

May I take your hand in mine?

Mere friends are we,--well, friends the merest

Keep much that I resign:

For each glance of the eye so bright and black.

Though I keep with heart's endeavour,--

Your voice, when you wish the snowdrops back,

Though it stay in my soul for ever!--

Yet I will but say what mere friends say,

Or only a thought stronger;

I will hold your hand but as long as all may,

Or so very little longer!

Nos, vége! - s bármily fájó íz is,

Úgy fáj-e, mint hivém? -

Ha! jójszakát cseveg a csíz is

A tornácalj ivén!

A szőlők ifjú rügye pelyhes,

Igy láttam én ma még,

Holnap már mind pattanva kelyhes,

- S lásd, víg szinük kiég...

Drágám! hát ránk is ily sors vár? óh,

Nyúljak kezed után?

S barát legyek? csak barát már? - jó!

De annak is jut ám

Egy nézés, ében fénnyel villanó! -

Szivem hadd őrzi görcsösen, -

S hangod, mely ujjong: hulljon még a hó! -

Lelkemből nem múl sohasem!

- De szóm nem lesz barátibb, mint szokás

Csak tán csöppnyit puhább,

S csak úgy fogom kezed, mint bárki más,

Vagy csak picinyt tovább...