Campion, Thomas: Kövesd szép napod, boldogtalan árnyék (Follow Thy Fair Sun in Hungarian)

Follow thy fair sun, unhappy shadow,

Though thou be black as night

And she made all of light,

Yet follow thy fair sun unhappy shadow.

Follow her whose light thy light depriveth,

Though here thou liv’st disgraced,

And she in heaven is placed,

Yet follow her whose light the world reviveth.

Follow those pure beams whose beauty burneth,

That so have scorched thee,

As thou still black must be,

Till Her kind beams thy black to brightness turneth.

Follow her while yet her glory shineth,

There comes a luckless night,

That will dim all her light,

And this the black unhappy shade divineth.

Follow still since so thy fates ordained,

The Sun must have his shade,

Till both at once do fade,

The Sun still proved, the shadow still disdained.

Kövesd szép napod, boldogtalan árnyék,

légy éjsötét akár,

s ő legyen fénysugár,

kövesd szép napod, boldogtalan árnyék.

Kövesd, bár fénye bitorolja fényed,

s bár kegyvesztett vagy itt,

s ő a mennyben lakik,

csak kövesd, fényétől a föld feléled.

Kövesd a fényt, habár szépsége éget,

megperzselt a tüze,

ettől vagy fekete,

de fénye felváltja feketeséged.

Kövesd csak, amíg tart e ragyogás még:

egy balvégzetű éjen

fénye kihúny egészen;

ezt jósolja a boldogtalan árnyék.

Kövesd, hiszen végzeted így kívánja;

nap és árny így egész,

csak egyszerre enyész,

a nap büszkén, megsemmisülve árnya.