Day Lewis, Cecil: Ó álmok, ó érkezések (9) (O Dreams, O Destinations (9) in Hungarian)

9

To travel like a bird, lightly to view

Deserts where stone gods founder in the sand,

Ocean embraced in a white sleep with land;

To escape time, always to start anew.

To settle like a bird, make one devoted

Gesture of permanence upon the spray

Of shaken stars and autumns: in a bay

Beyond the crestfallen surges to have floated.

Each is our wish. Alas, the bird flies blind,

Hooded by a dark sense of destination:

Her weight on the glass calm leaves no impression,

Her home is soon a basketful of wind.

Travellers, we are fabric of the road we go;

We settle, but like feathers on time's flow.

9

Mint könnyű szemű madár, bekóborolni

a tért, hol fövenyen bálványkövek...

S szárazzal tenger eggyészendereg,

újra kezdőn az időtől loholni.

Madár: leülni rendült csillagoknak

s őszöknek ködporán a Maradandó

alázatával; öbölben mulandón

vitetni taraján borús haboknak.

Ez vágyunk. Jaj, vak a madárka szárnya,

a Végzet-érzet rá csuklyát nyomott,

üveg-levélen nem is hágy nyomot,

hazája már a szél tele kosára.

Bolyongók, utunk szövedéke hord csak;

leülünk, mint idők szelén a tollak.