Hopkins, Gerard Manley: Kikelet (Spring in Hungarian)

Nothing is so beautiful as Spring –        

When weeds, in wheels, shoot long and lovely and lush;        

Thrush’s eggs look little low heavens, and thrush        

Through the echoing timber does so rinse and wring        

The ear, it strikes like lightnings to hear him sing;

The glassy peartree leaves and blooms, they brush        

The descending blue; that blue is all in a rush        

With richness; the racing lambs too have fair their fling.        

What is all this juice and all this joy?        

A strain of the earth’s sweet being in the beginning

In Eden garden. – Have, get, before it cloy,        

Before it cloud, Christ, lord, and sour with sinning,        

Innocent mind and Mayday in girl and boy,

Most, O maid’s child, thy choice and worthy the winning.

Nincs, ami szebb, mint a kikelet,

mikor a hosszúszárú friss gyom szemvidító;

apró egek a rigótojások, és a rigó

visszhangzó erdőn csengeti, mossa a fület,

mely hallja a villámként cikázó éneket;

üvegszín körtefa lombja s virága alábukó

kékséget érint; és a kékség elborító

bőségű; futkosó bárányok töltik a kedvüket.

Mi ez a dús nedv, s mind e gyönyörüség?

Kezdeti dallama az édes emberi létnek

az Édenben. – ÉIvezd, mielőtt megromlanék,

sötétednék, ó, Krisztus, s bűn keserítené meg

fiú s lány tiszta szívének kikeletét,

vedd, Szűz Fia, a legjavát s ami győzni érett.