Humphreys, Raymond: Palackgyár (The Bottle Factory in Hungarian)

Looking back, I’ll say I liked it,

That year I spent among the glass

A model dark satanic mill as ever was.

The ragtime note of steel on glass;

The hot breath of the friendly furnace;

The march of bottles from the lehr -

All have, remembered, special charm.

Bottles green and brown and blue,

Hot to touch and sometimes broken -

Even now I bear the scar.

The men were men, the bosses bastards,

But bosses of your hands, not souls.

A simple deal, a neat equation:

Pay for sweat, your mind your own.

I liked best to start the night shift

Full of beer, a drunken star,

And after just an hour of working

I’d sweated sober, unconcerned.

Then at seven in the morning

The hooter sang out our release.

So off we marched to seek our freedom,

And as for me, I’m searching still.

Visszanézve, azt mondom kedveltem,

azévben kimerített az üveg, a sötét

modell ördögibben felőrölt mint valaha.

A ragtime hangja az acélé az üvegen;

a barátságos tűzhely forró fuvalma;

palack keringő a kemencétől -

mindnek van emlékezetes, sajátos bája.

Zöld és barna és kék palackok,

érintésük forró és néha töröttek -

még most is viselem a hegeket.

A férfiak férfiak voltak, a főnökök fattyúk,

de a kezed irányították, nem a lelked.

Egy egyszerű alku, arányos egyenlet:

a verejtéket fizetik, az elméd a sajátod.

Legjobban az éjszakai műszakkezdést

szerettem tele sörrel, egy részeg csillag,

és csak egy óra munka után

izzadtam józanra, közönyösen.

Aztán reggel hétkor

a sziréna énekelte ki feloldozásunk.

Így vonultunk el, szabadságunk kutatva,

és magam részéről még mindig keresem.