Ko, Un: Hallelujah
|
Hallelujah (English)Outside Kanghwa town on Kanghwa Island there's Kapkot, a place where breezes blow. In the fields of Kapkot, once the special February wind subsides, the March wind comes along. Skylarks venturing upward are injured by the gusts.
Across the whirlwind-stirred sea, in the haze of the Kimp'o plains the April wind makes the seedbeds sprout with young rice.
The seedlings are planted in May. As people are planting the rice they shout: Hallelujah Hallelujah
Once Christianity arrived at isolated villages, believers and non-believers became deadly foes.
In a single village Baptists and Episcopalians, each other's enemies, could not intermarry, could not attend each other's wedding parties.
A member of the Holiness Church, Kwak Il-kyu, who shouts Hallelujah one hundred times a day, is getting married to Hong Sun-ja of the same church, who shouts Hallelujah two hundred times a day.
Episcopalians dare not attend the wedding, even though they're cousins or distant relatives.
Former co-workers, former close friends and kin vanished, became one another's foes.
The moment the North Korean armies arrived those on the left arose, killed those on the right. Once the North withdrew the right was left having slaughtered all those on the left.
The churches prospered. The churches distributed American relief food and goods. People came flocking to collect wheat flour. They even received a secondhand suit of clothes.
All were forced to shout Hallelujah! Out in the fields at harvest time too: Hallelujah! Hallelujah!
|
Halleluja (Hungarian)Kanghva külvárosában, Kanghva szigetén található Kapkot, egy hely, ahol mindig fúj a szél. Kapkot mezein, amint eláll a különös februári szél, rögtön követi a márciusi. A magasan repülő pacsirták szárnyukat törik a széllökésektől.
Túl a forgószelektől háborgó tengeren, a párába borult Kimpho rónáin az áprilisi széltől a magágyakból kihajt a zsenge rizs.
A palántákat májusban ültetik. A rizs ültetése közben pedig az emberek azt kiáltják: Halleluja Halleluja
a hívők és a más vallásúak halálos ellenségekké váltak.
Egy falun belül A baptisták és episzkopálisok, egymás ellenségei, nem házasodhattak, nem mehettek el egymás esküvőjére sem.
A Szentség Egyház egy tagja, Kvak Ilkju, aki naponta százszor kiáltja, hogy Halleluja, elveszi Hong Szundzsát ugyanabból az egyházból, aki naponta kétszázszor kiáltja, hogy Halleluja.
Az episzkopálisok még akkor sem mernek elmenni az esküvőkre, ha unokatestvérek, vagy távoli rokonok.
Egykori munkatársak, közeli barátságok és rokonságok tűntek el, egymás ellenségeivé váltak.
Amikor az észak-koreai hadsereg megérkezett, a baloldaliak megindultak és megölték a jobboldaliakat. Amint Észak visszavonult, az összes baloldali lemészárlása után csak jobboldaliak maradtak.
Az egyházak fellendültek. Amerikai élelmiszert és egyéb segélyeket osztogattak. Az emberek nyájasan mentek beszedni a búzalisztet. Még használt ruhákat is kaptak.
Mindenkinek azt kellett kiáltania, Halleluja! Még a földeken, aratás idején is: Halleluja! Halleluja!
|
