Masters, Edgar Lee: Spoon River Anthology - Sarah Brown

Maurice, weep not, I am not here under this pine tree.

The balmy air of spring whispers through the sweet grass,

The stars sparkle, the whippoorwill calls,

But thou grievest, while my soul lies rapturous

In the blest Nirvana of eternal light!

Go to the good heart that is my husband

Who broods upon what he calls our guilty love:--

Tell him that my love for you, no less than my love for him

Wrought out my destiny--that through the flesh

I won spirit, and through spirit, peace.

There is no marriage in heaven

But there is love.

Maurice, ne szipogj, a fenyő alatt amúgy sem én vagyok.

A tavasz balzsamos fuvallattal simítja az illatos füvet,

A csillagok ragyognak, a lappantyú rí,

De te bánkódsz, bár lelkem bűvölten nyugszik

Örökös fénnyel áldott Nirvánában!

Menj inkább, menj jószívű férjem elibe

Ki bűnös szerelemünk fölött még nem tért napirendre

Mond neki: irántad és iránta érzett szerelmem együtt

Kovácsolta végzetem, mely az egyszerű húsból

Szellemet nyert, s a szellemből békét.

A mennyben nincs házasság

De van szerelem.