Muir, Edwin: Külvárosi álom (Suburban Dream in Hungarian)

Walking the suburbs in the afternoon
In summer when the idle doors stand open
     And the air flows through the rooms
     Fanning the curtain hems,
 
You wander through a cool elysium
Of women, schoolgirls, children, garden talks,
     With a schoolboy here and there
     Conning his history book.
 
The men are all away in .offices,
Committee-rooms, laboratories, banks,
     Or pushing cotton goods
     In Wick or Ilfracombe.
 
The massed unanimous absence liberates
The light keys of the piano and sets free
     Chopin and everlasting youth,
     Now, with the masters gone.
 
And all things turn to images of peace,
The boy curled over his book, the young girl poised
     On the path as if beguiled
     By the silence of a wood.
 
It is a child’s dream of a grown-up world.
But soon the brazen evening clocks will bring
     The tramp of feet and brisk
     Fanfare of motor horns
     And the masters come.

Külvárosokban, nyári délután,
mikor az ajtók tétlenül kinyílnak,
   a szobákban huzat jár,
   és függönyszél lebeg,
 
csak kóborolsz a hűs elíziumban,
körül gyerekhad, asszony, kert-zsivaj,
   meg néhol egy diák is
   történelmet magol;
 
a férfit elnyelte a hivatal,
a kísérlet, a bizottság, a bank,
   Wickben vagy Ilfracombe-ban
   a gyapotszállitó,
 
s a felgyülemlett egyhangú hiány
a zongorába tép, kiszabadul
   Chopin, az örök ifjúság,
   és nincs tanár sehol;
 
minden a béke arcát ölti fel,
a görnyedő fiú s a lány, akit
   tűnődni vitt egy ösvény
   s hívják a néma fák.
 
Gyerekkor, álom a felnőtt világról.
De már az esti réz-órák jelentik
   a lábdobajt, a fürge
   motorok harsonáit,
   jönnek a tanárok.