Smith, Stevie: Menj, búskomorság (Away, Melancholy in Hungarian)

Away, melancholy,
Away with it, let it go.
 
Are not the trees green,
The earth as green?
Does not the wind blow,
Fire leap and the rivers flow?
Away melancholy.
 
The ant is busy
He carrieth his meat,
All things hurry
To be eaten or eat.
Away, melancholy.
 
Man, too, hurries,
Eats, couples, buries,
He is an animal also
With a hey ho melancholy,
Away with it, let it go.
 
Man of all creatures
Is superlative
(Away melancholy)
He of all creatures alone
Raiseth a stone
(Away melancholy)
Into the stone, the god
Pours what he knows of good
Calling, good, God.
Away melancholy, let it go.
 
Speak not to me of tears,
Tyranny, pox, wars,
Saying, Can God
Stone of man's thoughts, be good?
Say rather it is enough
That the stuffed
Stone of man's good, growing,
By man's called God.
Away, melancholy, let it go.
 
Man aspires
To good,
To love
Sighs;
 
Beaten, corrupted, dying
In his own blood lying
Yet heaves up an eye above
Cries, Love, love.
It is his virtue needs explaining,
Not his failing.
 
Away, melancholy,
Away with it, let it go.

Menj, búskomorság,
menj el, meguntalak.
 
Talán nem zöldek a fák,
nem zöld-e a fű?
Nem fúj-e a szél,
nem zúg a láng, a víz nem él?
Menj, búskomorság.
 
Hordozzák szorgosan
zsákmányukat a hangyák.
Minden dolog rohan,
hogy faljon vagy hogy falják.
Menj, búskomorság.
 
Rohan a néptömeg,
fal, párzik és temet,
egy sor állatka csak,
téged nyög, búskomorság,
menj el, meguntalak.
 
Az ember az egyetlen
magasrendű lény
(menj, búskomorság),
az élőlények közt csak ő
képes rá, hogy a kő
(menj, búskomorság)
kő legyen magasabb szinten,
és rázúdítva minden
jót, úgy hívja, Isten.
Menj, búskomorság, meguntalak.
 
Engem nem érdekel a lepra,
háború, sírás, diktatúra,
ha úgy vélitek, a képzelet
Kő-Istene is jó lehet.
Mondjátok inkább, elegendő,
hogy ez a növekvő,
ez az erénnyel kitömött kő itt
Istenként említődik.
Menj, búskomorság, meguntalak.
 
Az ember jóra
tör, ezért
szeretetért
sóhajt;
 
züllött, halódó, megvert,
saját vérében fetreng,
de égre veti a szemét
szeretetért, szeretetért.
Erkölcse vár indokolásra,
nem a bukása.
 
Menj, búskomorság,
menj el, meguntalak.