Tennyson, Alfred Lord: Frater Ave Atque Vale

Row us out from Desenzano, to your Sirmione row!
So they row'd, and there we landed-"O venusta Sirmio"
There to me through all the groves of olive in the summer glow,
There beneath the Roman ruin where the purple flowers grow,
Came that 'Ave atque Vale' of the Poet's hopeless woe,
Tenderest of Roman poets nineteen-hundred years ago,
'Frater Ave atque Vale' - as we wandered to and fro
Gazing at the Lydian laughter of the Garda Lake below
Sweet Catullus's all-but-island, olive-silvery Sirmio!

Rajta hát Desenzanóból Sirmiónétokba*, hó!
Hát eveztek, s ott kiszálltunk, „ó, venusta Sirmio!"
Ott olajfalombon át, hol nyári fény jár, csillogó,
s római rom alján nő a bíbor írisz szirma, szó
ért el: amaz „Ave atque Vale", hajdan itt lakó
leggyengédebb dalnokától, reményfosztott, jajgató,
„Frater Ave atque Vale" szólt, s mi bolygtunk, nézve: jó
lyd kacajjal mint nevet fel lábadnál a Garda tó,
édes Catullus szigetje, olaj-ezüst Sirmio!

*Sirmione egy 4 km hosszú félszigeten fekszik a Garda-tó déli részén. A város már a Római Birodalom korában is igen jelentős volt. Konstantin császár idejében fürdőpalota épült itt, melynek romjai ma is megtalálhatóak a félsziget csücskében. Az utókor Grotte di Catullo-nak (Catullus barlangja) nevezte el.