Thomas, Dylan: A bársony éjszakába csendesen ne térj meg (Do not go gentle into that good night in Hungarian)

Do not go gentle into that good night,
Old age should burn and rave at close of day;
Rage, rage against the dying of the light.

Though wise men at their end know dark is right,
Because their words had forked no lightning they
Do not go gentle into that good night.

Good men, the last wave by, crying how bright
Their frail deeds might have danced in a green bay,
Rage, rage against the dying of the light.

Wild men who caught and sang the sun in flight,
And learn, too late, they grieved it on its way,
Do not go gentle into that good night.

Grave men, near death, who see with blinding sight
Blind eyes could blaze like meteors and be gay,
Rage, rage against the dying of the light.

And you, my father, there on the sad height,
Curse, bless me now with your fierce tears, I pray.
Do not go gentle into that good night.
Rage, rage against the dying of the light.

A bársony éjszakába csendesen ne térj meg
Égessen vén korod, ha napod alábukott
Lázadjon a lélek, ha kihunynak a fények.

Bár az alkonyat rendjén van a bölcsek értelmének
Mert szavuk cikázó villámként nem futott
A bársony éjszakába csendesen ne térj meg.

A jó, ki könnyezi, ha hullámok zenélnek
Zöld öbölben táncolnak törékeny tettei
Lázadjon a lélek, ha kihunynak a fények.

A vad, mámoros űzője Héliosz szekerének
Csak későn ébred rá, hogy utol nem érheti
A bársony éjszakába csendesen ne térj meg.

A komor, ha a halál nyújt vak vigaszt a szemének
Lángokként gyulladnak benne meteorok
Lázadjon a lélek, ha kihunynak a fények.

És te, atyám, uralkodója bánatom egének
Átkozz vagy áldj meg, hozzád imádkozok
A bársony éjszakába csendesen ne térj meg
Lázadjon a lélek, ha kihunynak a fények.