Tomlinson, Charles: Ute hegye (Ute Mountain in Hungarian)

'When I am gone'
the old chief said
'if you need me, call me',
and down he lay, became stone.

They were giants then
(as you may see),
and we
are not the shadows of such men.

The lomg splayed Indian hair
spread ravelling out
behind the rocky head
in groins, ravines;

petered across the desert plain
through Colorado,
transmitting force
in a single undulant unbroken line

from toe to hair-tip: there
profiled, inclined away from one
are features, foreshortened, and the high
blade of the cheekbone.

Reading it so, the eye
can take the entire great
straddle of mountain-mass,
passing down elbows, knees and feet.

’If you need me, call me.’
His singularity dominates the plain
as we call to our aids his image:
thus men make a mountain.

„Majd elmegyek,
de hívjatok, ha kellek"
szólt a vén főnök,
lefeküdt s kővé lett.

óriások éltek akkor
(ebből is látni),
árnyuk se
telne ki mai férfiakból.

A kusza indián haj
szétterülve szökött
a. sziklás fej mögött
kőbolttá, hasadékká;

egyre fogyva nyúlt át
Colorado kopár síkján,
töretlen hullámvonalban
küldözve erejét

lábujjtól haj-hegyig; ott van
profilban, elfele dőlve,
minden vonása, skurcban, a magas
arccsont pengeéle.

Így olvasva, a szem
átfogja a hegy-tömeg
hatalmas terpeszét, rajt
könyök, térd s láb megjelen.

„Ha kellek, hívjatok."
Egyedisége úr a sík felett,
ha képmását hívjuk segédül:
így alkot ember hegyet.