Yeats, William Butler: Ha majd öreg lesz Ön (When You are Old in Hungarian)

When you are old and gray and full of sleep
And nodding by the fire, take down this book,
And slowly read, and dream of the soft look
Your eyes had once, and of their shadows deep;

How many loved your moments of glad grace,
And loved your beauty with love false or true;
But one man loved the pilgrim soul in you,
And loved the sorrows of your changing face.

And bending down beside the glowing bars,
Murmur, a little sadly, how love fled
And paced upon the mountains overhead,
And hid his face amid a crown of stars.

Ha majd öreg lesz Ön, álomszuszék,                     
Kuckólakó, e könyvet vegye le,                             
Álmodja vissza, milyen volt szeme
Hajdan, mily lágy, mély, árnyékolt, és szép;
 
Boldog perceit szerették sokan –
Hol színlelés volt, hol őszinteség – ;
Csak egy szerette vándorszellemét
S változó arcát bánataiban.
 
Az izzó rácshoz hajoljon oda,
Suttogja szomorkásan: elszökött
A Szerelem, ment, ment hegyek között,
S elfedte arcát csillagok hada.