This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Bécquer, Gustavo Adolfo: Rímek LIII (Rima LIII in Hungarian)

Portre of Bécquer, Gustavo Adolfo
Portre of Simor András

Back to the translator

Rima LIII (Spanish)

Volverán las oscuras golondrinas

en tu balcón sus nidos a colgar,

y otra vez con el ala a sus cristales

        jugando llamarán.

 

  Pero aquellas que el  vuelo refrenaban

tu hermosura y mi dicha a contemplar,

aquellas que aprendieron nuestros nombres...

        ¡esas... no volverán!.

 

  Volverán las tupidas madreselvas

de tu jardín las tapias a escalar,

y otra vez a la tarde aún más hermosas

        sus flores se abrirán.

 

  Pero aquellas, cuajadas de rocío

cuyas gotas mirábamos temblar

y caer como lágrimas del día...

        ¡esas... no volverán!

 

  Volverán del amor en tus oídos

las palabras ardientes a sonar;

tu corazón de su profundo sueño

        tal vez despertará.

 

  Pero mudo y absorto y de rodillas

como se adora a Dios ante su altar,

como yo te he querido...; desengáñate,

        ¡así... no te querrán!



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://www.poesia-inter.net/gabrim53.htm

Rímek LIII (Hungarian)

Visszatérnek az éjfekete fecskék,

fészket rakni mind erkélyedre száll,

és szárnyukkal ablakodon kopogva

játszik a fecskepár.

 

De ők, kiket szépséged megigézett,

és úgy vélték, hogy tovaszállni kár,

azok, akik nevünket megtanulták...

nem térnek vissza már!

 

Visszatérnek a jerikói rózsa

indái, kertfalad rügyfödte vár,

virágok nyílnak, oly gyönyörűszépek,

kelyhükben fénysugár.

 

De ők, akiken harmat csöppje rezgett,

s mi csodáltuk, bévül remegve bár,

hiszen szirmukról a nap könnye csordult...

nem térnek vissza már!

 

Visszatérnek az égő, szerelmes szók,

hallod őket, visszhangjuk visszajár,

mély álmát szíved elhagyja, mint fészkét

a költözőmadár.

 

De némán, megbűvölten, térdre rogyva,

mint aki Isten igenjére vár,

ahogyan én szerettelek... jegyezd meg,

nem szeret senki már!



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap