Cernuda, Luis: Akár a szél (Como el viento in Hungarian)

Como el viento a lo largo de la noche,

Amor en pena o cuerpo solitario,

Toca en vano a los vidrios,

Sollozando abandona las esquinas;

O como a veces marcha en la tormenta,

Gritando locamente,

Con angustia de insomnio,

Mientras gira la lluvia delicada;

Sí, como el viento al que un alba le revela

Su tristeza errabunda por la tierra,

Su tristeza sin llanto,

Su fuga sin objeto;

Como él mismo extranjero,

Como el viento huyo lejos,

Y sin embargo vine como luz.

Akár a szél, mely hosszában az éjnek

- megcsalt szerelmes, árva, elhagyott test -

hiába zörgeti az ablaktáblát,

s zokogva tűnik el az utcasarkon;

vagy futva olykor bomlott förgetegben,

bolondul felsikongat

álmatlan félelemtől,

míg finomszálú eső hull pörögve;

igen, mint szél, melynek a hajnal csíkja

földönfutó baját kidomborítja,

könnytelen bánatát és

sehova-merre szöktét;

akár a szél, idegen lettem én,

akár ő, én is messze szöknék,

holott úgy jöttem egykor, mint a fény.