This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Diego, Eliseo: En el medio mismo del día (4)

Portre of Diego, Eliseo

En el medio mismo del día (4) (Spanish)

4

Recubierto de copos de ceniza, respirándola,

tosiendo los finísmos, volanderos andamios de aquel año

y atragantándome con la pelusa de la máquina, me enterco

Preguntándome qué rayos almorzamos a las once,

a dónde fuimos. Seguramente

que mi padre lo sabe, me digo por consuelo, pero él

girando en medio de la locura de la luz como un ángel

o un derviche, no puede ya escuchar, no escucha ya

sino la música del riente diluvio de su dicha.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://books.google.hu/books?

Delelőn a nap (4) (Hungarian)

4

Hamupelyhesen, lélegzet után kapkodva,

amaz év parányi tollként szállongó állványait köhögve föl,

és fuldokolva a gép pihéitől, mind makacsabban

faggatódzom,

miféle sugarat ebédeltünk mi tizenegykor, és hova indultunk?

Apám biztosan tudja,

mondom magamban vigasztalásul, de ő már nem hallhat engem,

angyal vagy dervis módjára pörögve a fény őrületében

nem hall ő többé semmi mást, csak saját boldogsága

nevető vízözönének áradó zenéjét.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://apoezisnadragrolalmodik.blogspot.com

minimap