Galeano, Eduardo: El lenguaje del arte

El Chinolope vendía diarios y lustraba zapatos en La Habana. Para salir de pobre, se marchó a Nueva York.
Allá, alguien le regaló una vieja cámara de fotos. El Chinolope nunca había tenido una cámara en las manos, pero le dijeron que era fácil:
 - Tú miras por aquí y aprietas allí.
Y se echó a las calles. Y a poco andar escuchó balazos y se metió en una barbería y alzó la cámara y miró por aquí y apretó allí.
En la barbería habían acribillado al gangster Joe Anastasia, que se estaba afeitando, y esa fue la primera foto de la vida profesional de Chinolope.
Se la pagaron una fortuna. Esa foto era una hazaña. El Chinolope había logrado fotografiar la muerte. La muerte estaba allí: no en el muerto, ni en el matador. La muerte estaba en la cara del barbero que la vio.
 
 
El libro de los abrazos (detalle)

Chinolope papírt árult és cipőt fényesített Havannában. Hogy elmeneküljön a szegénység elől, New Yorkba ment.
Ott valaki adott neki egy régi fényképezőgépet. Chinolope még sosem tartott fényképezőgépet a kezében, de azt mondták neki, hogy könnyű bánni vele.
– Csak belenézel itt, és lenyomod ott.
Elkezdte járni az utcákat. Nem jutott messzire, amikor lövéseket hallott. Bement egy borbélyüzletbe, felemelte a kamerát, belenézett itt, lenyomta a gombot ott.
A borbélyüzletben borotválás közben lelőtték a gengsztert, Albert Anasastasiát. Ez volt Chinolope profi karrierjének első fotója.
Egy vagyont fizettek neki érte, és a fotó nagy szenzációt keltett. Chinolopénak ugyanis sikerült lefényképeznie a halált. A halált, amely ott volt a borbélyüzletben. Nem a halott emberben, és nem a gyilkosban. A halál annak a borbélynak az arcán volt látható, aki végignézte a gyilkosságot.
 
 
Ölelések könyve (részlet)