González, Angel: Sosem lett újra úgy (Así nunca volvió a ser in Hungarian)
|
Así nunca volvió a ser (Spanish)Como llevaba trenza la llamábamos trencita en la tarde del jueves. Jugábamos a montarnos en ella y nos llevaba a una extraña región de la que nunca volveríamos. Porque es casi imposible abandonar aquel olor a tierra de su cabello sucio, sus ásperas rodillas todavía con polvo y con sangre de la última caída y, sobre todo, la nacarada nuca donde se demoraban unas gotas de luz cuando ya luz no había. Allí me dejó un día de verano y jamás regresó a recoger mi insomne pensamiento que desde entonces vaga por sus brazos corrigiendo su ruta, terco y contradictorio, lo mismo que una hormiga que no sabe salir de la rama de un árbol en el que se ha perdido.
|
Sosem lett újra úgy (Hungarian)Mivelhogy copfot hordott hát mi copfosnak hívtuk a csütörtök estéken. Játszin meglovagoltuk s ő különös vidékre vitt bennünket, ahonnan soha vissza nem tértünk. Hisz szinte lehetetlen már megválni piszkos hajfonatának átható földszagától s hegyes térdének rajta mindig maradék por volt meg vér a legutóbbi eleséstől de legfőképpen gyöngyházszín nyakszirtjének mely mindig őrzött néhány fénycsöppet amikor már minden fény elült körben. Egy nyári napon otthagyott ő engem s vissza nem tért soha álmatlan gondolatom összeszedni amely azóta karján kalandozgat konokul s ellentmondón váltva célját szakasztott mint a hangya ha útját képtelen meglelni a fa ágán ahol eltévedt végleg.
|
