Jiménez, Juan Ramón: Futó visszatérés (Retorno fugaz in Hungarian)
|
Retorno fugaz (Spanish)¿Cómo era, Dios mío, cómo era? ?¡Oh corazón falaz, mente indecisa!? ¿Era como el pasaje de la brisa? ¿Como la huida de la primavera?
Tan leve, tan voluble, tan lijera cual estival villano… ¡Sí! Imprecisa como sonrisa que se pierde en risa… ¡Vana en el aire, igual que una bandera!
¡Bandera, sonreír, vilano, alada primavera de junio, brisa pura… ¡Qué loco fue tu carnaval, qué triste!
Todo tu cambiar trocóse en nada ?¡memoria, ciega abeja de amargura!? ¡No sé cómo eras, yo qué sé qué fuiste!
|
Futó visszatérés (Hungarian)Milyen volt, Istenem, akadt-e mása? — Ó, esendő, szív és tétova ész, te! — Olyan volt, mint a szellő libbenése? Mint a tavasz halk tovasuhanása?
Oly könnyű, illó, mint a szertevásva száló pitypang-pihe... Mint nevetésbe fúló mosoly kis kósza remegése... Mint zászló, ha a szél szeszélye rázza.
Zászló, mosoly, pitypang, június érett, szép szárnyas tavasza, friss, tiszta szellő... Farsangod rég bús tébollyá foszlott már.
Színváltozásod mind-mind semmivé lett. — Emlékezet, vak méh, mérget lehellő! — Annyit tudok csak, hogy valaha voltál.
|