This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Lugones, Leopoldo: 04. Együttlét (A tizenkét gyönyör) (04. Conjunción (Los doce gozos) in Hungarian)

Portre of Lugones, Leopoldo
Portre of Tímár György

Back to the translator

04. Conjunción (Los doce gozos) (Spanish)

Sahumáronte los pétalos de acacia
que para adorno de tu frente arranco,
y tu nervioso zapatito blanco
llenó toda la tarde con su gracia.

Abrióse con erótica eficacia
tu enagua de surá, y el viejo banco
sintió gemir sobre tu activo flanco
el vigor de mi torva aristocracia.

Una resurrección de primaveras,
llenó la tarde gris, y tus ojeras,
que avivó la caricia fatigada,

que fantasearon en penumbra fina,
las alas de una leve golondrina
suspensa en la inquietud de tu mirada.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://www.literato.es

04. Együttlét (A tizenkét gyönyör) (Hungarian)

Balzsamoztak az akáclevelek,
miket homlokod felövezni téptem,
nyugtalan cipőd ragyogott fehéren,
egész esténket bájjal töltve meg.

Eros szavára vetkőztettelek:
szoknyácska, nyílj meg! S diadalmas kéjem
sóhaja izzóit csípőid hevében,
nyögte a vén pad férfi-kedvemet.

E szürke estén éledt újra itt
az örök tavasz... S az árkocska, mit
a fáradtság vont szemeid alatt,

a félhomályban olyan volt, akár a
tavaszban egy kis könnyü fecske szárnya,
mely nézésed varázsán fönnakadt.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://www.szerelmes.eu

minimap