Machado, Manuel: A fogadós lánya (La hija del ventero in Hungarian)
|
La hija del ventero (Spanish)«La hija callaba, y de cuando en cuando se sonreía» Cervantes: Quijote.
«La hija callaba y se sonreía...» Divino silencio, preciosa sonrisa, ¿por qué estáis presentes en la mente mía? La venta está sola. Maritornes guiña los ojos, durmiéndose; la ventera hila. Su mercé el ventero, en la puerta, atisba si alguien llega... El viento barre la campiña.
...Al rincón del fuego sentada, la hija -soñando en los libros de Caballerías...- con sus ojos garzos ve morir el día tras el horizonte... Parda y desabrida, La Mancha se hunde en la noche fría.
|
A fogadós lánya (Hungarian)„A lány szótlan volt s mosolygott elvétve." Cervantes: Don Quijote
„A lány szótalan volt s mosolygott elvétve...” Isteni csönd, áldott orcáinak fénye, mért jelensz meg, mért sütsz még ma is elmémbe? A fogadó árva, nincs, aki betérne, Maritornes álmos, feje hajlik félre. Fon a fogadósné, les ura vendégre... Szelek tébolyognak a mezőket tépve.
...Ül a lány a tűznél s mintha messze nézne, gondol álmodozva lovagi regényre - fekete szemétől láthatáron égve búcsuzik a nappal... Megbarnulva mélyre merül el a Mancha hidegontó éjbe.
|