Meléndez Valdés, Juan: Hasztalan menekvés (La fuga inútil in Hungarian)
La fuga inútil (Spanish)Tímido corzo, de cruel acero el regalado pecho traspasado, ya el seno de la hierba emponzoñado, por demás huye del veloz montero;
en vano busca el agua y el ligero cuerpo revuelve hacia el doliente lado; cayó y se agita, y lanza congojado la vida en un bramido lastimero.
Así la flecha al corazón clavada, huyo en vano la muerte, revolviendo el ánima a mil partes dolorida;
crece el veneno, y de la sangre helada se va el herido corazón cubriendo, y el fin se llega de mi triste vida.
|
Hasztalan menekvés (Hungarian)Mint félénk őzünő, mikor kegyetlen acél hasít gyönyörűszép szügyébe, mellét a gaz mocskosra fente-tépte, a gyors vadász elől hiába rebben,
hiába fürkész vízért, földre verten fordul a karcsu test fájó felére, vergődik és siralmas hördülésbe fullad élete végső kín-keservben –
így senyveszt a nyíl, mely szívembe mélyed, a halál elől hiába futottam. lelkem ezer seb, rángó gyötrelem,
sajgó, dermedt szívemben nő a méreg, elhal szívem az alvadt vérburokban: így ér véget szomoru életem.
|