Otero, Blas de: I. Esta tierra
|
I. Esta tierra (Spanish)Por qué he nacido en esta tierra. Ruego una disculpa. Algo, en fin, de comer, de vivir. Es horrible no saber andar por esta tierra, aire, mar, fuego
incógnitos. Si a un cojo guía un ciego, ¡qué harán sino caer, caer, caer! Pero yo he visto y he palpado. Ser o no ser. Cara o cruz. Trágico juego.
Trágico amor, amor hasta las heces, España, hija de padres conocidos, desavenidos una, cien, mil veces.
Por qué he nacido en esta tierra. Hundidos tengo los, ojos. Pero no tropieces, madre, aun no nos damos por vencidos.
|
I. Hazai föld (Hungarian)Miért születtem épp erre a tájra. Elnézést kérek. És hát enni, hadd éljek. Szörnyű, hogy lábam nem ragad el itt kószálni, lég, tűz, tenger árja
ismeretlen. A vak vezette sánta zuhan, zuhan, ha egy lépést kihagy! Én láttam s tapintottam. Lenni vagy nem lenni. Fej, írás. Tragikus játszma.
Tragikus szerelem, szart is szeretni, Spanyolhon, hírhedt szülők szüleménye, meghasonlásra volt okuk ezernyi.
Miért épp e földre születtem. Mélyre sütöm szemem. De várd a végét, mert mi, anyám, nem adtuk még magunkat kényre.
|
