Tarde en el hospital (Spanish)
Sobre el campo el agua mustia
cae fina, grácil, leve;
con el agua cae angustia:
llueve
Y pues solo en amplia pieza,
yazgo en cama, yazgo enfermo,
para espantar la tristeza,
duermo.
Pero el agua ha lloriqueado
junto a mí, cansada, leve;
despierto sobresaltado:
llueve
Entonces, muerto de angustia
ante el panorama inmenso,
mientras cae el agua mustia,
pienso. Uploaded by | P. T. |
Source of the quotation | http://www.poemas-del-alma.com |
|
Kórházi délután (Hungarian)
A mezőn suhogó eső szomorkás,
de csupa finomság, grácia, sikk;
árad belőle a szorongás;
esik...
S mert magam vagyok a kórteremben,
betegágy párnáján nyugtatom arcom,
hogy figyelmemet eltereljem,
alszom.
Hanem az eső könnyesen dadog,
hiába a fáradtság, a sikk;
egyszerre csak fölriadok;
esik...
Így hát, míg gyötör a szorongás
a beláthatatlan Földön,
és minden esős és szomorkás,
tűnődöm.
Uploaded by | P. T. |
Source of the quotation | O. O. |
|