This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Romances : Y el romance veinte es el de la jura en Santa Gad

Portre of Romances

Y el romance veinte es el de la jura en Santa Gad (Spanish)

En Santa Gadea de Burgos

do juran los hijosdalgo,

allí toma juramento

el Cid al rey castellano,

sobre un cerrojo de hierro

y una ballesta de palo.

Las juras eran tan recias

que al buen rey ponen espanto.

—Villanos te maten, rey,

villanos, que no hidalgos;

abarcas traigan calzadas,

que no zapatos con lazo;

traigan capas aguaderas,

no capuces ni tabardos;

con camisones de estopa,

no de holanda ni labrados;

cabalguen en sendas burras,

que no en mulas ni en caballos,

las riendas traigan de cuerda,

no de cueros fogueados;

mátente por las aradas,

no en camino ni en poblado;

con cuchillos cachicuernos,

no con puñales dorados;

sáquente el corazón vivo,

por el derecho costado,

si no dices la verdad

de lo que te es preguntado:

si tú fuiste o consentiste

en la muerte de tu hermano.

Las juras eran tan fuertes

que el rey no las ha otorgado.

Allí habló un caballero

de los suyos mas privado:

—Haced la jura, buen rey,

no tengáis de eso cuidado,

que nunca fue rey traidor,

ni Papa descomulgado.

Jura entonces el buen rey,

que en tal nunca se ha hallado.

Después habla contra el Cid

malamente y enojado:

—Mucho me aprietas, Rodrigo,

Cid, muy mal me has conjurado,

mas si hoy me tomas la jura,

después besarás mi mano.

—Aqueso será, buen rey,

como fuer galardonado,

porque allá en cualquier tierra

dan sueldo a los hijosdalgo.

—¡Vete de mis tierras, Cid,

mal caballero probado,

y no me entres más en ellas

desde este día en un año!

—Que me place —dijo el Cid—,

que me place de buen grado,

por ser la primera cosa

que mandas en tu reinado.

Tú me destierras por uno,

yo me destierro por cuatro.

   Ya se partía el buen Cid

sin al rey besar la mano;

ya se parte de sus tierras,

de Vivar y sus palacios:

las puertas deja cerradas,

los alamudes echados,

las cadenas deja llenas

de podencos y de galgos;

sólo lleva sus halcones,

los pollos y los mudados.

Con él iban los trescientos

caballeros hijosdalgo;

los unos iban a mula

y los otros a caballo;

todos llevan lanza en puño,

con el hierro acicalado,

y llevan sendas adargas

con bordas de colorado.

Por una ribera arriba

al Cid van acompañando;

acompañándolo iban

mientras él iba cazando.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://bibliotecadigital.ilce.edu

Huszadik románc a Santa Gadeában történt esküvételről (Hungarian)

Burgos egyik városában,

Santa Gadeában történt,

Cid esküt vesz a királytól,

és ővéle mind a köznép,

kezét téve számszeríjra,

vasreteszre téve öklét,

zord szavaktól a királynak

testét-lelkét veri hőség.

- Közemberek végeznek ki,

nemes, de falvakból jött nép,

lábukat sarukba dugják,

nem viselnek cipellőcskét,

nyers darócba öltözködnek,

hímzett szűrt sem vettek föl még,

holland selyem sem becézi

érkezőknek durva bőrét,

nem lovakon lovagolnak,

szamarat ülnek, nem öszvért,

köteleket sodorintnak,

gyeplőik nem bőrből kötvék,

ám ekéjükkel leütnek,

hiába őriz az őrség,

szarvból metszett késük öl meg,

habár téged sok-sok tőr véd,

élő szíved kiszakítják

kettévágván a verőért,

ha szavamra igaz szóval,

király, nem válaszolsz tüstént,

volt-e néked részed abban,

jó testvéred hogy megölték?

Zord szavaktól a királynak

testét-lelkét veri hőség.

Akkor egy lovag megszólal,

királyához köti hűség:

- Tegyél esküt, jó királyom,

nem esküdsz esküszegőként,

nincs áruló király, Pápa

sem volt soha hitszegő még. -

Szólt a király esküszóval,

hallja a kék ég s a zöld rét.

Am azután Cidre támadt,

haragtól lángolt a fölség:

- Nagyon szorongatsz, Rodrigo,

megbánod, Cid, ami történt,

kezem csókkal illeted majd,

fölötted én teszek törvényt.

- Ha így vagyon, jó királyom,

ne lásson tovább e föld s ég,

szolgálatát Rodrigónak

másutt szebb módon köszönnék.

- Távozzál, Cid, földjeimről,

ne sértegess engem többé,

e naptól kerek egy évig

ne várjuk Cid visszajöttét.

- Kedvemre van - válaszolt Cid -,

hogy te királyságod földjén,

amit elébb szájad szólott,

leszen a legelső törvény.

Száműzöl egy esztendőre,

négyre távozom én önként. -

Csókkal kezét nem illette,

elhagyta a király földjét,

Vivárból, a palotából

indult szegény száműzöttként,

a kapukat zárva hagyta,

a reteszt odébb se lökték,

oda hagyta jó kutyáit,

agár s kopó láncra kötvék,

csak sólymait vitte, őket

lássa szállni hegy, mezőség.

Háromszáz vitéz kisérte,

sok csatát járt, vakmerő nép,

egyik fele lovat ült meg,

másik fele makacs öszvért,

markukban fényezett lándzsa

veri vissza a verőfényt,

bőrpajzsukon fityegő bojt

száll velük védelmezőként.

Fölfelé a folyóparton

sorsuk Cidéhez kötözték,

tudták, bár messze vadászik,

vadászatról visszajő még.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap