This website is using cookies

We use cookies to ensure that we give you the best experience on our website. If you continue without changing your settings, we'll assume that you are happy to receive all cookies on this website. 

Sahagún, Carlos: Variación

Portre of Sahagún, Carlos

Variación (Spanish)

¿Tantos hombres a la deriva

no somos nadie, no importamos nada?

Claudicaciones, guerras, la noche en los caminos

no nos quitaron la esperanza.

Queda la idea, impresa allá en lo hondo;

el corazón sabe y la reclama.

¿No somos nadie? Fuimos

los vencidos en la batalla,

los olvidados de la historia, el pueblo

sin zapatos ni casa

que todo lo perdió una primavera

sangrienta, desolada.

¿Y hasta cuándo estaremos esperando

que nos concedan la palabra?

De orilla a orilla, entre olivares,

entre cárceles y alambradas,

somos nosotros la luz de la vida,

tu llano y sierra, oh patria, oh flor de España.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://franciscocenamor.blogspot.hu

Változat (Hungarian)

Ennyi hányt-vetett sorsú ember,

senkik vagyunk, nullák vagyunk a számlán?

Háborúk, hányódások, utakon töltött éjek -

 s nem maradtunk reménytől árván.

Marad az eszme, mélyen belénk vésve;

tudja a szív, igényli, s vár rá.

Senkik vagyunk? Mi voltunk

a vesztesek a múlt csatáján,

s a történelemtől feledtek, jó nép,

otthont vesztő s ruháját,

a mindent vesztők voltunk egy pusztító

véres tavasznak táján.

S vajon meddig fogunk még arra várni,

hogy a szót végre nekünk szánják?

Partról partra, olajligetek közt,

hol börtön és szögesdrót vár ránk,

mi vagyunk az élet világossága,

síkság s hegy, hazám, Spanyolhon-virágszál.



Uploaded byP. T.
Source of the quotationhttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap