Varela, Blanca: Carta

Fruto abierto que el aire no corrompe.
hoja sin mella, jamás ennegrecida
hacia ti va la sangre
y vuelve sin peligro,
sin puentes
en ti reposa el pensamiento.
 
Reloj solar
noble colorante
estío de mi casa,
por ti se educa al lobo
y se devuelve el roedor a su nido.
 
Hermana,
tu rostro blanco, cerrado,
sin historia aparente,
tú, ¡a exacta, inmóvil,
pura referencia.

Megnyílt gyümölcs, mit szellő nem rohaszt meg,
ép lombozat, mely le nem feketülhet,
a vér feléd nyomakszik,
s te visszatérsz hibátlan
s hidatlan.
Nyughelye vagy a gondolatnak.
 
Napóra vagy,
nemes festékanyag vagy,
nyara vagy otthonomnak -
általad nől a farkas,
s lyukba az egér is teáltalad fut.
 
Nővérem,
te titkos, hófehér arc,
kinek nincs szemre múltad:
te, az örök, a pontos,
a tiszta vonatkozás vagy.